Tartalom
- A betegség általános jellemzői
- A megjelenés okai
- Patogenezis
- Tünetek és jelek
- Fertőző vagy nem másokra
- A betegségek osztályozása
- Friss (lágy fókuszú)
- Krónikus (rostos-fokális)
- A fejlődés klinikai képe: fázisok
- Diagnosztikai módszerek
- Röntgen
- További kutatások
- A terápia alapelvei
- Gyógyszeres kezelés
- A beteg táplálkozásának jellemzői
- A gyógyulás prognózisa
- A test helyreállítása és helyreállítása
- A fokális tüdőtuberkulózis szövődményei és lehetséges következményei
- Betegségmegelőzés
- Felnőtteknél
- Gyermekekben
A fokális tüdő tuberkulózis a betegség másodlagos időszaka, amely olyan emberekben alakul ki, akik néhány évvel ezelőtt átestek egy adott fertőzés elsődleges formáján. A kóros folyamat kifejezett tünetek nélkül halad, és gyakrabban észlelik a megelőző fluorográfiai vizsgálatok során.
A betegség általános jellemzői
A fokális tuberkulózist a légúti tuberkulózis kis formáinak nevezik. Korlátozott romboló változások kis méretűek - akár 1 cm átmérőjűek. A betegséget az elsődleges tuberkulózisban szenvedő betegek 15-20% -ában diagnosztizálják.
A megjelenés okai
A betegség másodlagos periódusa a szerzett immunitás csökkenésével következik be a stressz vagy az egyidejű betegségek hátterében: cukorbetegség, gyomorfekély, pneumoconiosis, HIV -fertőzés.
Néha a folyamat fejlődni kezd az immunszuppresszánsokkal vagy kortikoszteroid gyógyszerekkel végzett kezelés után, amelyek elnyomják az emberi immunrendszert.
A virulens mikobaktériumok újbóli bevezetése (exogén szuperinfekció) döntő szerepet játszhat. Az ilyen fertőzés a tuberkulózis nyílt formájú betegekkel való szoros érintkezés révén jelentkezik.
Egy másik módszer a maradék primer gócok endogén reaktiválása a tüdőben vagy az intrathoracalis nyirokcsomókban. A folyamat aktiválását elősegíti a hosszan tartó túlterheltség, a rossz szokások (alkohol, drogfogyasztás, dohányzás), a táplálkozás és a szociális feltételek romlása.
Patogenezis
A tüdőben bekövetkező kóros elváltozások mértéke a test általános állapotától és az immunrendszer azon képességétől függ, hogy megfelelően reagál -e a betegség súlyosbodására. A gócok felső lebenyének lokalizációjának előnyeit különböző tényezők határozzák meg:
- elégtelen levegőztetés és a tüdő felső részeinek alacsony mobilitása;
- csökkent véráramlás és nyirokmozgás;
- nagyfokú szenzibilizáció, hozzájárulva a mikobaktériumok rögzítéséhez.
A romboló területek gyakran a jobb tüdő felső lebenyének területén helyezkednek el, néha kétoldalú folyamat figyelhető meg.
Tünetek és jelek
A betegség másodlagos időszakának klinikai lefolyása enyhe mérgezési tünetekkel nyilvánulhat meg. A betegek a következő jogsértéseket észlelik:
- az alvás és az étvágy romlása;
- általános gyengeség, mérsékelt izzadás;
- subfebrile állapot (gyakrabban este);
- rövid távú hőérzet vagy hidegrázás.
A specifikus mérgezésnek néha a pajzsmirigy túlműködésének jelei vannak: a pajzsmirigy megnagyobbodása, a pulzusszám növekedése, ingerlékenység, fogyás és menstruációs zavarok a nőknél.
Néhány beteg fájdalomról számol be az oldalszárnyban, a csontközi területen vagy a vállon, száraz köhögésről és kis mennyiségű nyálkás köpetről.
Fertőző vagy nem másokra
A kóros gócok aktiválódását a bakteriális flóra növekedése és a tuberkulózisos mikobaktériumok környezetbe juttatása kísérheti.
A bacillusok többféle módon is átvihetők:
- Légcseppek (leggyakoribb). A fertőzést közvetlenül a páciens közvetíti beszélgetéssel, köhögéssel vagy tüsszentéssel. A kommunikáció zárt helyiségekben különösen veszélyes.
- Levegőporos. A szárított köpetrészecskék porral keveredve a széllel a levegőbe emelkednek, és egy gyermek vagy felnőtt orrgaratába kerülhetnek.
- Kapcsolattartás és háztartás. Ritka esetekben a fertőzés a szem vagy a bőr kötőhártyáján keresztül történik, megsértve a személyes higiéniai szabályokat.
- Méhen belüli. A beteg anyától a magzatig terjedő fertőzés a méhlepényen keresztül vagy a szülés során rendkívül ritka.
Bizonyos esetekben a baktériumok kiválasztódása nem figyelhető meg, vagy kevés.
A betegségek osztályozása
A fókuszos tüdő tuberkulózis különböző formákban fordul elő, amelyeket a folyamat mértéke és időtartama, valamint a gócok elhelyezkedése és száma szerint osztályoznak. A romboló területek száma szerint 2 típust különböztetnek meg: egyetlen fókusz és többszörös (2 vagy több, egymással nem összefüggő).
Fontos információ: A fibrocavernosus tüdő tuberkulózis lefolyásának klinikai képe
A kóros folyamat lokalizációjával a következő formákat diagnosztizálják:
- felső lebeny;
- alsó lebeny;
- középső lebeny (a jobb tüdőben).
A kúra időtartamától függően a betegség friss vagy krónikus lehet.
Friss (lágy fókuszú)
A másodlagos időszak kezdeti szakaszát a szegmentális hörgők területének elváltozásai jellemzik. Ebben az esetben gyakrabban észlelnek endo- vagy peribronchitist. Amikor a pulmonális alveolusok részt vesznek a kóros folyamatban, lobularis bronchopneumonia alakul ki.
Krónikus (rostos-fokális)
A betegség késői szakaszát a rostos fókuszos tuberkulózis kialakulása jellemzi. A fókusz felszívódásával, korlátozott kötőszöveti pótlással, meszesedéssel, kapszulázással történik. A krónikus forma friss enyhe fókuszú tuberkulózis vagy más tüdőformák (infiltratív, disszeminált, barlangos) eredménye lehet.
A fejlődés klinikai képe: fázisok
A fokális tuberkulózis kialakulása 3 fázisra oszlik:
- Infiltráció - kis kóros gócok képződnek.
- Bomlás - az érintett szövet részecskéit a tüdő és a hörgők választják ki.
- Tömítések - a fibrózis és a meszesedés gócai képződnek.
A második fázisban a barlangos területek olvadásának és az üregek kialakulásának folyamata zajlik. Ebben az időben zihálás jelentkezik a hörgőkben, mérsékelt hemoptysis jelenik meg. A tömörítés fázisában a gyulladás alábbhagy, a kazeózisok sűrűbbé válnak, és a kötőszövetre korlátozódnak.
A gócok mérete kicsi (legfeljebb 3 mm átmérőjű), közepes (legfeljebb 6 mm) és nagy (legfeljebb 10 mm). A klinikai kép elmosódása annak a ténynek köszönhető, hogy a gyulladásos folyamat nem fejlődik aktívan. Ebben az esetben a bakteriális mérgezés negatív hatással van a szervezetre.
Diagnosztikai módszerek
A fókuszos tuberkulózist különböző módon lehet kimutatni. Mindenekelőtt az orvos megvizsgálja a beteg történetét és panaszait. Vizsgálat, tapintás és auszkuláció esetén néha zihálás hallatszik (köhögés után).
Ezután más módszerek is kapcsolódnak, amelyek közül a leginformatívabb a röntgenvizsgálat.
Röntgen
A 2 vetületben végrehajtott képeken a fókuszos árnyékok szindrómát határozzák meg. A lágy fókuszú tuberkulózis képe a gyulladás zónájának homályos kontúrjaival eltér a szálas-fókuszos tuberkulózistól, rostos zsinórokkal és kalcium-sók elemeinek impregnálásával.
Fontos információ: A disszeminált tüdő tuberkulózis különböző formáinak kezelésének jellemzői
A differenciáldiagnózist tüdőgyulladással, tüdőfibrózissal, perifériás daganatokkal és parazita cisztákkal végzik a fejlődés korai szakaszában.
További kutatások
Az objektív kutatás nem specifikus változásokat tár fel:
- tompa ütőhang a tűzhelyen;
- fájdalom vagy merevség a vállöv izmaiban;
- nehéz légzés és apró buborékoló zúgások az auskultáció során;
- szívdobogásérzés, magas vagy alacsony vérnyomás.
A nyirokcsomók normálisak.
A biopsziával végzett bronchoszkópia segít felmérni a légzőrendszer állapotát, kimutatni a patogén mikroflórát, valamint a szöveti elváltozásokat. A mikobaktériumok megtalálhatók a bioanyagokban a bomlás és az üregképződés szakaszában.
A számítógépes tomográfia lehetővé teszi az elváltozások méretének, szerkezetének és alakjának meghatározását.
A diagnózis tisztázása érdekében köpet-elemzést végeznek CD-re (háromszor, 14 napos intervallummal), valamint immunológiai vérreakciókat (kvantiferon teszt, T-Spot. TUBERKULÓZIS).
A vérvizsgálat az ESR növekedését és a stab neutrofilek koncentrációjának növekedését mutathatja ki.
A Diaskintest és a Mantoux -teszt a fokális tuberkulózisra normális, és nem játszanak döntő szerepet a diagnózisban. A pozitív reakció gyakran primer tuberkulózis jelenlétére utal.
A terápia alapelvei
Az aktív tuberkulózisban szenvedő betegek kezelését álló körülmények között 2-3 hónapig végezzük. Az ambuláns terápia 4-6 hónapig tart.
Az átfogó kezelés magában foglalja a tuberkulózis elleni, immunmoduláló és általános erősítő szereket.
A fizioterápiás eljárások segítenek enyhíteni a fájdalmat, növelni a köpetürítést, javítani a vérkeringést és a szövetek regenerálódását.
A sebészeti beavatkozást (a tüdő érintett lebenyének eltávolítását) ritka esetekben alkalmazzák az antibiotikum -terápia hatástalanságával, gyakori relapszusokkal és bakteriális kiválasztással.
Gyógyszeres kezelés
Az intenzív fázis kemoterápiás standardjai 3-4 gyógyszer kombinációját tartalmazzák. Tuberkulózis elleni gyógyszereket, például izoniazidot, rifampicint, etambutolt, pirazinamidot használnak. A kezdeti szakaszban sztreptomicint írhatnak fel.
A terápia folytatásának szakaszában a kombinációt 2 gyógyszerre csökkentik (például izoniazid etambutollal vagy rifampicinnel).
A máj védelmére hepatoprotektorokat használnak. Az A, B1, B2 vitaminok erősítik a beteg testét. A terápia menetét a pszichiáter egyénileg választja ki.
A kezelés eredménye közvetlenül függ a beteg orvosi segítségkérésének időszerűségétől.
A beteg táplálkozásának jellemzői
A tuberkulózisban szenvedő beteg étrendje a komplex terápia egyik összetevője. A terápiás étrendnek meg kell felelnie a fő elveknek:
- Fehérjében gazdag ételek felvétele az étlapra.
- Megfelelő (de mérsékelt) zsírbevitel.
- Az összetett szénhidrátokat tartalmazó termékek túlnyomó használata.
- Sok zöldség és gyümölcs fogyasztása.
Ajánlott sovány húst (marhahús, sertéshús, nyúl, baromfi) használni fehérje fő szállítójaként (legalább 120 g naponta). A halak (lehetőleg tenger gyümölcsei) és a tenger gyümölcsei hasznosak. A menü minden nap tartalmaz tojást és tejtermékeket (túró, tejföl, joghurt, kefir, natúr joghurt).
A vitaminokban és rostokban gazdag friss gyümölcsöket és zöldségeket rendszeresen kell fogyasztani. Fontos figyelembe venni a gyomor -bél traktus állapotát. Télen a pácolt zöldségek (különböző típusú és fajtájú káposzta, paprika, padlizsán, paradicsom) vitamin- és mikroelemforrások lehetnek.
Fontos információ: A klinikai kép és az infiltratív tüdő tuberkulózis kialakulásának árnyalatai
Javasolt növényi zsírok (finomítatlan napraforgó-, olíva-, kukorica-, len- vagy dióolaj) hozzáadása az ételekhez. A halolaj hasznos.
A szénhidrátok elengedhetetlenek energiaforrásként. Levesekhez és köretekhez jobb hajdina, zabpehely, búza, gyöngy árpa vagy rizs.
A menü napi 5-6 étkezéssel készül, köztes harapnivalókkal, gyümölcsitalok, friss bogyók és gyümölcsök, diófélék, napraforgómag vagy sütőtök formájában.
A gyógyulás prognózisa
A betegség kedvező kimenetelét nemcsak az időszerű és hozzáértő kezelés biztosítja, hanem a beteg megfelelő magatartása is. Fontos, hogy szigorúan kövesse az orvos ajánlásait, tartsa be a higiéniai rendszert és szabályokat.
A hosszú kezelés (6-12 hónap) elősegíti a kóros gócok felszívódását és a test helyreállítását.
A következmények és szövődmények nélküli helyreállítás a legtöbb esetben előfordul.
A test helyreállítása és helyreállítása
A kezelés befejezése után minden betegnek ajánlott rehabilitációt végezni egy tuberkulózis elleni szanatóriumban. A fhthisiatrician diszperzionális megfigyelése a gyógyulás után 1,5-2 évig tart. Tavasszal és ősszel a tuberkulózis elleni gyógyszerek profilaktikus kúráját írják elő.
A fluorográfiát vagy a röntgenvizsgálatot évente (néha évente kétszer) végzik.
Szükséges a munka és a pihenés módjának folyamatos betartása, a fertőző és megfázásos betegségek elkerülése, valamint a megfelelő táplálkozás biztosítása.
A fokális tüdőtuberkulózis szövődményei és lehetséges következményei
A fokális tuberkulózis elindított és kezeletlen formái a következő szövődményeket okozhatják:
- mellhártyagyulladás;
- pneumothorax;
- tüdővérzés;
- gyógyászati hepatitis;
- infiltratív tuberkulózis;
- barlangos tuberkulózis;
- 1 cm -nél nagyobb átmérőjű barlangos kapszulák képződése.
Az időszerű kezelés és a test rendkívüli gyengülése végzetes lehet.
MMM
Betegségmegelőzés
A szakosodott központok és más kezelési és profilaktikus intézmények a tuberkulózis kitörésének megelőzésében vesznek részt a lakosság körében.
Felnőtteknél
Az éves fluorográfiai vizsgálat 18 éves kortól ajánlott. A tüdőbetegségekre való hajlam, a veszélyes körülmények között végzett munka vagy a tuberkulózisos beteggel való kapcsolat gyanúja esetén gyakrabban végeznek nyílt vizsgálatokat.
Gyermekekben
Speciális tuberkulózis elleni profilaxist végeznek az újszülött életének első napjaiban. A BCG oltás hozzájárul a gyermek erős immunitásának kialakulásához. Az újraoltást 6-7 évvel a negatív Mantoux-teszt után végezzük.
A nem specifikus megelőzés az egészséges életmód alapelveinek betartásáról szól. A gyermeknek szüksége van sétákra a friss levegőn, testmozgásra, kiegyensúlyozott táplálkozásra, egészséges alvásra, pozitív érzelmekre. Fontos a személyes higiénia betartása és az otthon tisztán tartása.