Az intelligencia fejlődésének szakaszai Piaget szerint. Tartalomjegyzék

Az ilyen fogalom, mint a gyermekfejlődés, elválaszthatatlanul kapcsolódik Jean Piaget svájci filozófus és pszichológus nevéhez. A kutató kísérletek alapján ítélte meg a gyermek logikájában bekövetkezett változásokat.A kísérletek során a tudós létrehozta a gyermekek világnézetének kialakulásának mechanizmusait, tanulmányozta a gondolkodási folyamatok általános fogalmát. Felajánlották az intelligencia fejlődésének fő állomásait.

A módszer lényege

Fiatal korában Jean Piaget szerette a biológiát, folyamatosan megfigyelte az állatokat. A jövő tudósa a pszichológia területén részletesen ismertette a kapott következtetéseket cikkekben. Tudományos életének alapja a gyermekek és serdülők gondolkodásának jellemzőinek azonosítása volt.

A fiatal felfedező egy párizsi fiúiskola tanára lett. Az iskola igazgatója Binet volt, az IQ tesztelés feltalálója. Piaget együttműködött a menedzserrel, folyamatosan segített neki az eredmények feldolgozásában.

Egy pszichoanalitikus megfigyelései szerint az azonos korosztályú gyermekek körülbelül ugyanazokat a hibákat követték el, mint a felnőttek soha. Ez lett az alapja a jövő elméletének, amely szerint az ember gondolkodása minden életkorban bizonyos átalakuláson megy keresztül.

Piaget nemcsak iskolásokat figyelt, hanem saját gyermekeit is. A kísérletek képezték a tudós tudományos munkájának alapját. Ezenkívül a pszichológus a beszélgetés módszerét használta, amely széles körben megértette a gyermekek logikáját.

Piaget elmélete szerint a mentális szféra fejlődésének fő sarokpontja az intelligencia.

Fokozatosan a gyermek megfelelőbb sémát alakít ki egy adott helyzet megértéséhez, nyomon követhető az alkalmazkodás, amely a környezettel való interakció során következik be. A tipikus logikai hibák minden szakaszban rejlenek.

Működési koncepció

Piaget intelligenciafejlesztési szakaszai különböző mutatókat tartalmaznak.

A táblázat négy fő mutatót mutat be:

Index	Sajátosságok
Homeosztázis (egyensúly a környezettel)	Az élet egy példa az állandó folyamatzavarokra. A szervezet aktív a kompenzáció érdekében. A tevékenység fő terméke az egyensúlyra való törekvés.
Biológiai érés	A fejlődés alapja, de nem alapvető tényező a gondolkodás növekedési mintáinak meghatározásában.
A személyes tevékenység megnyilvánulása	A környező világ megértésének forrása a szubjektum és a tárgy közötti folyamatos kölcsönhatás.
Társadalmi tapasztalat	A gyermek elsajátítja a nyelvet, az értelmi és társadalmi értékeket. A tapasztalatok asszimilációja azonban a fejlettségtől és a mentális képességektől függően történik. Az intelligencia a fő kar a társadalmi tapasztalatok asszimilációjához. A nézet alapvetően eltér a szovjet pszichológusok tudományos munkáitól, akik véleménye szerint a szocializáció mentális termék.

Az intelligencia fejlesztésének szakaszai a fő mechanizmuson alapulnak. Piaget szerint az egyensúly játssza a szerepét. Minél magasabb evolúciós stádiumban van egy személy, annál gyakrabban folyamodik a várakozáshoz, ami segít megtalálni az elveszett egyensúlyt.

Az intelligencia az alkalmazkodás fő eszköze, az egyén és a világ közötti kapcsolat strukturálásának alapjául szolgál.

A korai munkákban a pszichológus nagy figyelmet fordított az öröklődésre és a környezetre, de a későbbi tudományos kutatások során egyre inkább olyan meghatározó tényező felé fordult, mint a téma aktivitása. A szerkezet a cselekvés gyümölcse, míg ennek a folyamatnak a hajtását a genetikai előfeltételek határozzák meg.

Az intellektuális fejlődés feltételezi a logikai mechanizmusok egymást követő megváltoztatását, amelynek végső célja a formális logikai műveletek kialakítása. A tudós minden kutatása a gondolkodás bizonyos sztereotípiáinak egy adott korcsoportban való megjelenésének magyarázatán alapult.

Piaget tanításainak legfontosabb egysége az alkalmazkodás. A teljes egyensúlyt az intellektuális képességek biztosítják. A folyamat egyensúlyt, további asszimilációt és alkalmazkodást jelent. Az első koncepció feltételezi egy objektum cselekvési sémákba való felvételét.

Például egy ilyen feltétel nélküli reflex, mint a szívás, magában foglalja az objektumok számának bővítését. Az alkalmazkodás a cselekvés elvének megváltoztatása az egyén szellemi sajátosságainak megfelelően.

Amikor a gyermek szívja a cumit, és takaróval vagy ujjal próbálja ugyanezt megtenni, átalakítja személyes cselekvési tervét, figyelembe véve az új tárgyak megjelenését. A szállás feltételezi a megszerzett készségek bővítését, míg az asszimiláció felelős azok megőrzéséért.

A gyermekek intelligenciájának fejlődésének szakaszai

Az intelligencia fejlődési szakaszát (Piaget szerint 4 szintet feltételezzük) a tudós kognitív elmélete írja le. Kezdetben szenzomotoros szerkezetek képződnek, ami a hatás visszafordíthatóságára utal.

Ezután a műtét előtti reprezentációk jelennek meg, amelyek a konkrét mentális műveletek fejlesztésének alapját képezik, és a cselekvések szisztematikus jellegére utalnak. Ezeket gyakran vizuális adatok alapján végzik. Az utolsó szakasz pedig az intelligencia formális rétege.

Ez az időszak hipotetikus-deduktív érvelésen alapul. Piaget tanításai szerint a fejlődés átmenet az alacsonyabb szintről a magasabb szintre. Az előző szakasz a következő szint alapja. A fejlesztés során nem az egyik réteg lecserélése a másikra történik, hanem azok integrálása.

Minden szakasz egy tökéletesebb szintre alakul át, amelyet egyedi szerkezet jellemez. De minden szakasznak közös funkcionális mutatói vannak. A szintek jellemzésére a tudósok logikai modellt használtak.

Piaget megjegyezte, hogy a szerkezetek elemzésekor nem használnak kvantitatív méréseket. Az alap a mentális képességek minőségi jellemzője. A logikai modell a pszichológiai valóság elemzésének eszköze volt.

Szenzomotoros időszak (0-2 év)

Az érzékszervek és a motoros képességek révén a gyermek megtanulja a körülötte lévő világot, elkezdi létrehozni a legegyszerűbb összefüggéseket tettei és következményei között.

Rájön, hogy külön alany. De a gyermek gondolkodásának belső terve nem áll rendelkezésre. Csak bizonyos tárgyakat képes manipulálni.

Definíciós teszt

A gyermek először is megérti, hogy a tárgyak érintetlenek maradnak, és időben és térben változnak. Ha egy játékot egy takaró alá rejt, amelyhez egy 6 hónapos baba nyúl, akkor megáll, és elveszti érdeklődését a téma iránt, mintha a játék megszűnt volna létezni.

A tapasztalatok alapján Piaget arra a következtetésre jutott, hogy a gyermeknek nincs veleszületett megértése a tárgy állandóságáról, és az élet első évében sajátítja el. A tudós szerint az állandóság tudatosítása lassú folyamat.

A baba cselekvése pedig a világ szenzomotoros érzékelésének szintjén az intelligencia egyik fő eredménye.

Működés előtti bemutatási időszak (2-7 év)

Piaget szerint az intelligencia fejlődési szakaszai közé tartozik a műtét előtti szint. A gyermekek belső tervének kialakítása vele kezdődik. A gyermek megtanulja a tárgyak szimbolizálását. Például egy ceruza hőmérő, a doboz fedele pedig csónak.

De bizonyos jelenségeket a gyermek tudata nem fog fel. Például egy gyermek szerint több tárgy van ugyanabban a sorban, ha nagy távolságra vannak egymástól, és a kötél hajlításakor rövidebb lesz.

Definíciós teszt

Piaget három hegy mintáját mutatta meg a gyermeknek. Minden emelvényen volt egy megkülönböztető jel: egy ház, egy folyó és egy hóval borított csúcs. A gyerekek fényképeket kaptak, amelyeken a dombokat különböző szögekből lőtték. A kísérlet résztvevőjének úgy kellett kiválasztania a fényképet, amelyen ábrázolják, ahogy látja őket.

A választás félreérthetetlen volt. Ezt követően egy babát ültettek a szemközti oldalon, és Piaget kérte, hogy válasszon egy képet annak alapján, hogy a játék hogyan látja. És a gyerekek ismét a régi fényképet választották. Nem tudták elképzelni a képet egy másik tárgy oldaláról.

A második kísérlet abból állt, hogy a gyermeknek két poharat mutattak, amelyeket ugyanolyan jelig töltöttek vízzel. Az alanyt ezután megkérdezték, hogy szerinte a folyadék térfogata a két tartályban azonos -e, mivel fontos tisztában lenni ezzel a ténnyel. Ezután a víz egy keskeny magas pohárból egy széles és alacsonyba öntött.

Általában a kísérletező a tetteire összpontosított. A résztvevőt ezután megkérdezték, hogy a két pohárban lévő folyadék mennyisége azonos -e. Általában egy 7 év alatti gyermek nem tud megbirkózni hasonló megőrzési feladattal.

A gyermek biztos volt abban, hogy több folyadék van az egyik edényben, mivel nincs tudatában a tárgyak biztonságának, amikor az észlelési szinten változik.

Az óvodás egocentrikusan gondolkodik, kizárólag a személyes felfogásra támaszkodva. A jelen pillanatra összpontosít, csak a folyadék magasságára összpontosítva, nem figyelembe véve az üveg alakját. Piaget a megőrzés hiányát a gyermekek gondolkodásának képtelenségének arra mutatójának tekinti, hogy nem képes decentralizálni és logikus láncot építeni.

A tudós hangsúlyozta, hogy a gyermek a tapasztalatok bővítésével kezdi megszabadulni az egocentrizmustól, és felismeri, hogy az ő nézőpontja lehetséges, de nem az egyetlen. A pszichológus ezt a decentralizációra való átmenetet a fejlődés mechanizmusának tekintette.

A konkrét műveletek időtartama (7-11 év)

Ebben a szakaszban a gyermek nemcsak szimbólumokat használ, hanem logikai problémák megoldásában is. Például megmutatja az objektumok osztályozásának képességét. Tudatosítani kezdi az anyag megőrzését és a műveletek visszafordíthatóságát.

A logikai műveletek mentális cselekvések, amelyeket a reverzibilitás jellemez. Ez a fogalom például a matematika kivonására és összeadására vonatkozik. A gyermekek gondolkodása még nem áll készen az általánosításra.

Miután megoldotta a fiúval és az almával kapcsolatos problémát, a gyermek hibát követ el, amikor hasonló problémát számol ki egy lányról és a körtéről, mivel a feltételeket különbözőnek tartja. Egy második osztályos tanuló már érti, miért egy négyzet egyfajta négyszög, a csirke pedig madár.

De a rész és az egész kapcsolatának kapcsolatához fejlett logika szükséges, amelyet később alakítanak ki.

Azok a gyerekek, akik elérték a konkrét gondolkodást, képesek okoskodni arról a világról, amelyben élnek. Képesek okoskodni a jövőbeli eseményekről, találgatásokat készíteni és tesztelni érveiket.

Azonban csak bizonyos tárgyakról és társadalmi jelenségekről tudnak ítélkezni, amelyeket megfigyelnek és ellenőriznek. Nincs elvont gondolkodás. A hivatalos műveletek szakaszában alakul ki 11-12 éves korban.

Definíciós teszt

Azok a gyerekek, akik elérték a konkrét műveletek szintjét, rájönnek, hogy a hasonló objektumok közötti különbségek mérhetők. Egy híres kísérletben Piaget két ívelt vonalat mutatott: az egyik 6 gyufából, a másik 5 -ből készült. A gyermek megérthette, hogy az első ábra hosszabb, mint a második.

A műtét előtti szakaszról a konkrét működési gondolkodásra való áttérés nem történik meg azonnal. Ezt a fejlesztési célt az évek során felhalmozott tapasztalatok, a gyermek környezetében található különféle tárgyak és anyagok manipulálása, valamint tulajdonságaik ismerete révén érik el.

Piaget szerint a gyerekek egy bonyolultabb és finomabb gondolkodási formát sajátítanak el a fizikai környezet aktív felfedezése során, kérdéseket tesznek fel maguknak, és főleg válaszokat találnak rájuk.

A hivatalos műveletek időtartama (12 év után)

Ebben a szakaszban a tinédzser képes konkrétan és elvontan gondolkodni.

Képes nem létező tárgyakat rajzolni képzeletében vagy analógia szerint gondolkodni, felismerni a metaforikus jelentések lényegét, elfogadni egy másik személy nézőpontját. A műveletek átkerülnek a belső tervbe.

Definíciós teszt

Piaget elvégezte a híres ingakísérletet. Egy tizenéves csoportnak mutattak egy tárgyat, amely egy szálnál függött. El kellett dönteni, hogy mi befolyásolja az inga lengésének sebességét.

A tanulmány változáson ment keresztül:

• felfüggesztési szint;
• a menta tömegei;
• Magasság;
• az ingára ​​kifejtett erő.

A problémát bármilyen módon meg lehetett volna oldani. Ez egy hipotetikus-deduktív gondolkodási réteg, amelyben a tudományos módszert alkalmazzák. Ugyanakkor egy mutató változik, a többi változatlan marad.

A hivatalos szakasz végleges. A konkrétumoktól nem függő absztrakció fejlődését feltételezi.

Az alanyok viselkedésében a tudósok a következő jellemzőket jegyezték meg:

• szisztematikus tervet készítettek (a kérdés megoldódott, mennyi a szál hossza és a terhelés súlya);
• az elért eredményekről pontos és objektív nyilvántartást vezettek;
• logikus érveket adnak.

A serdülők intuitív módon megértették, hogy az inga egyik mutatóját meg kell változtatni egy bizonyos pillanatban, tehát mivel több jellemző egyidejű megváltoztatásakor nem tudják eldönteni, hogy melyik okozta a változásokat sebesség.

Hogyan függ össze az intelligencia a beszéddel

Piaget volt az első, aki azt sugallta, hogy a gondolkodási folyamat nincs összefüggésben a beszédtevékenységgel. A tudatlanság szerint a beszédképtelenség nem akadályozza a baba fejlődését. Az intelligencia alapja nem a szavak, hanem a tárgyak és fogalmak logikai láncban való összekapcsolásának készsége.

A fejlődés mindig kívülről befelé irányul, a konkrétról az absztrakcióra. A pszichológus számos nézete javult, és a következtetéseket többször tesztelték és javították. Jelenleg az elvégzett kísérletek analógjait használják a gyermekek fejlődésének diagnosztizálására.

Meg kell jegyezni, hogy a fenti szakaszok egyike sem előzhető meg vagy gyorsítható. Bár az előző szakasz végén a gyermek kijelölhető a következő szint feladatai. Például játszani "telefont" egy 2 éves kisgyermekkel, hamis mobiltelefont tenni a füléhez.

Megmutathatja az 5 éves gyermekeknek, hogy egy nagy tárgy könnyű lehet, és fordítva, írjon esszét egy 10 éves gyerekkel a barátja szemszögéből.

Az elmélet főbb rendelkezéseinek kritikája

Sok tudós kritikusan reagált Piaget elképzelésére az értelmi képességek természetéről és fejlődésük tényezőiről. A kutató tudományos munkájában nem tagadta a társadalmi szerepet, de a biológiai tényezőt tartotta meghatározónak.

A pszichológus szerint a kedvező körülmények csak felgyorsíthatják a szakaszok változását, de nem többet. Ebben a kérdésben L. Vigotszkij, M. Cole, Alexey Leontiev és még sokan mások. A tudós körökben gyakran a nézeteltéréseket az életkori és gondolkodási szakaszok differenciálása okozta.

A pszichológus úgy vélte, hogy a korosztályt pontosan határozták meg, de ezek változékonysága a gyermek konkrét mintájától függ. Piaget szerint a formális logikai réteg már elérhetővé válik a serdülők számára.

Más kutatók számos kísérlete azonban azt mutatta, hogy a fiatal férfiak és nők gyakran nem tudnak megbirkózni a rájuk bízott feladatokkal.

L. S. kutatása Vygotsky, A.N. Leontiev, M. Cole, J. Vercia nem mond ellent Piaget tudományos nézeteinek, miszerint a fejlődés formális logikai szakaszát tekintik a legmagasabb láncszemnek, a pszichológusok, különösen Daniil Elkonin azonban kételkedtek abban, hogy 15 év elteltével az értelem megszűnik változtatások.

Hiszen egy összetett készség vagy tevékenység folyamatos fejlesztést igényel, a fiatal gondolkodása pedig alapvetően eltér a tapasztalt vezető logikájától.

Videó az intelligencia fejlődésének szakaszáról Piaget szerint

Jean Piaget kognitív fejlődési elmélete: