Tartalom
- Jellegzetes
- Funkciók és tulajdonságok
- Anatómia és szerkezet
- Lehetséges betegségek és patológiák
- Hyporeflexia
- Hiperreflexia
- Pajzsmirigy diszfunkció
- Adi szindróma
- Cukorbetegség
- Achilles reflex videó
Achilles -teszt reflex - egyszerű és hatékony az alsó végtagok teljes neurológiai vizsgálatának része. A mély ínválasz betekintést nyújt a reflexív funkciójába, akár szimmetrikus, akár nem.
Jellegzetes
A reflexív egy idegpálya az emberi testben, amely összeköti az izomcsoportokat anélkül, hogy befolyásolná az agyat. Az utak szabályozzák az akaratlan mozgásokat egy adott inger hatására. Az egyik példa a szemek gyors villogása a levegőben lévő por hatására, köhögés, amikor az étel beszorul a légcsőbe, és rúgás a térd közepén. A reflexívek teljesen függetlenek azoktól az utaktól, amelyeken a legtöbb idegimpulzus halad. De az általuk közvetített üzenetek ugyanolyan fontosak, ezért a károsodott reflexek gyakran komoly problémákat jeleznek az idegkontroll és az izomtámogatás terén.
Az ívek általában a gerincben vagy az agyban helyezkednek el, bár nincs tudatos ellenőrzés egyik helyen sem. A reflexívek rövidebbek, mint a hosszabb idegpályák. A gerincben lévők szabályozzák a karok és lábak nagy izmainak reakcióit, míg az agyban lévők az arcon.
Az orvos tapintja az Achilles -ínt közvetlenül a calcaneus háta felett. Ez az emberi test legerősebb és legnagyobb ina, és a felső tricepszizmot (soleus és gastrocnemius) rögzíti a calcaneus tubercle -hez. Az inat paratenon borítja, egy vékony burkolat, amely csökkenti a súrlódást, miközben az erek vezetékeként is szolgál.
Az Achilles -reflexet (a reflexív a sípcsont -ideg érzékszervi és motoros szálaiból áll) boka reflex tesztnek nevezzük. Ez egy mély ínválasz, amely könnyen kiváltható egy szabványos műszerrel, a reflex kalapáccsal. Az Achilles -ín teszt az alsó végtagok teljes vizsgálatának és a fizikai idegrendszeri szűrésnek egyszerű és hatékony része.
Funkciók és tulajdonságok
A tesztet egy teljes fizikális vizsgálat részeként végzik, hogy felmérjék az alsó végtagok neurológiai működését. Amikor felmerül a kérdés az S1 ideggyökér patológiájáról, az Achilles -reflex teszt a választás kezdeti értékelése. Ez segít megkülönböztetni az UMN (a felső motoros neuron alkotórésze) patológiáját az LMN (az alsó motoros neuron összetevője) patológiájától, és segít meghatározni az elváltozás helyét.
Ezenkívül a reflexív válasz információval szolgálhat a perifériás idegek működéséről. Ez néha kiemelkedő fontosságú bizonyos betegcsoportok, például cukorbetegek és hypothyreosis esetén.
A bokareflexet Achilles -reflexnek is nevezik. Az orvos az inat a lábával a lábak felé, a lábujjakat az alsó láb felé csapja. A pozíciót hátrahajtottnak nevezik. A normál válasznak a lábfej lefelé történő rángatásának kell lennie, a borjú és a talp reflexe miatt. Ha nincs boka válasz, diagnosztikai intézkedéseket kell kezdeményezni.
Az Achilles -reflexet (a reflexív az irritációt érzékelő receptorokból áll) szintén észlelik a sarok ín ütésére. Ez az alternatív módszer az ínreflex értékeléséhez hasznos mozgáskorlátozott kórházi betegek számára.
Ezt úgy hajtják végre, hogy a beteg lábujjait megérinti. Ez kiváltja a láb vagy a talpi hajlító reflex hajlítását. Ez a felemelt láb módszer bizonyította a legmegbízhatóbb eredményt idősebb betegeknél.
Anatómia és szerkezet
Az Achilles -ín vagy calcaneus egy kemény szálas szövetcsík, amely összeköti a borjú izmait a sarokcsonttal. A vádli és a talp izmait egyetlen szövetcsík egyesíti, amely az alsó láb alsó végén lévő Achilles -ín lesz. Ezután behelyezik a sarokcsontba.
A sarok ín a legnagyobb és legerősebb kötőszövet -képződés a szervezetben. Amikor a vádli izmai elhajlanak, kollagénrostok kötegeket húznak a saroknál. Ez a mozgás lehetővé teszi, hogy támaszkodjon a lábujjaira járás, futás vagy ugrás közben. Erősségük ellenére a szálak sérülékenyek a sérülések miatt a korlátozott vérellátás és a magas stressz miatt.
Az Achilles -ínt a sípcsont -ideg S1 és S2 ideggyökerei beidegzik. Az ínreflex olyan nyújtási válasz, amely az izom akaratlan összehúzódására utal, válaszul a passzív nyújtásra.
Amikor az ínt reflexkalapáccsal megérinti, a tricepsz izma meghosszabbodik (megnyúlik), és a következő műveletsor lép fel:
- Az izomorsóban található nyújtó receptorok aktiválódnak, és ingerlő ingerek terjednek.
- Az ingert az afferens neuronok (Ia) a gerincvelőbe szállítják.
- Az afferens idegsejtek szinapszisba kapcsolják és aktiválják az alfa motoros neuront a gerincvelő hasüregében.
- Az aktivált alfa motoros neuron továbbítja az efferens ingert az agonista izom neuromuscularis csomópontjába (tricepsz), ami izomösszehúzódást (reflexet) eredményez.
Annak biztosítása érdekében, hogy a reflex izomagonistája (tricepsz surae) akadálytalanul összehúzódjon, afferens Az Ia neuronok egyidejűleg stimulálják a gerincvelő gátló neuronját, amely megakadályozza az összehúzódást antagonista izmok.
A gerincvelői reflexívek megkerülik az agyat, hogy gyors választ adjanak.
De az agykéregből a leszálló corticospinalis útvonalak gyengítik és csökkentik a reflexív amplitúdóját. Az S1 ideggyökér az Achilles -ín reflexívének afferens (különböző ingerekre reagáló) és efferens (jeleket továbbító) impulzusainak vezetője.
A mély ínreflexív egy felső motoros neuron (UMN) és egy alsó motoros neuron (LMN) komponensre oszlik. Az UMN komponens leszálló struktúrákból áll: a corticospinalis traktusból, az agytörzsből, a belső kapszulából és az agykéregből. Az LMN struktúrák a gerincvelő ventrális (elülső) szarva és az izomot beidegző perifériás ideg. Az Achilles -reflex LMN -je az S1 ideggyök hasi szarvából és a sípcsont -idegből áll.
Lehetséges betegségek és patológiák
Az Achilles -reflexet (a reflexív nem befolyásolja közvetlenül az agyat) a myotikus reflexskála alapján értelmezik és értékelik.
0 és 4 közötti minősítési rendszert használ:
0 | Nincs reflex. |
1 | A reflex gyenge, a normálisnál kisebb. |
2 | A reflex a normál tartomány alsó felében van. |
3 | A reflex a normál tartomány felső felében van. |
4 | A reflex a szokásosnál jobban javul, beleértve a klónt is, ha van. |
Ezenkívül egy plusz (+) vagy mínusz (-) hozzáadható a pontszámhoz, amely jelzi a köztes szakaszt. Az 5 -ös pontszám arra is használható, hogy a gyors izomnyújtás után> 10 ritmikus oszcilláció tartós klónusát jelezze.
A reflexek leíró módon is diagnosztizálhatók:
- hiányzó;
- hipoaktív;
- Normál;
- hiperaktív.
A mély ínreflexek tesztelése információt nyújt az orvosnak a motoros idegek állapotáról, a gerincvelő szinaptikus kapcsolatainak formáiról és a leszálló motoros vezetőkről. A felső motoros neuron (UMN) károsodása fokozott reflexet okoz, míg az alsó motoros neuron (LMN) károsodása a reflexek hipoaktivitását okozza. A vizsgálat során a reflexek bármilyen aszimmetrikus növekedését vagy csökkenését észlelik.
A bokareakció hiánya több mint 47 különböző diagnózissal hozható összefüggésbe.
Néhány közülük:
- Mérgezés kábítószerrel vagy alkohollal.
- Családi genetikai rendellenességek.
- Spina bifida.
- E -vitamin hiány.
- Sérülés, például agyrázkódás.
A mély ínreflexek vizsgálatakor rendkívül fontos az egyes reflexválaszok összehasonlítása a megfelelő ellentétes oldallal. A hyporeflexia, a hyperreflexia és az aszimmetrikus válaszok kórosak, és további értékelést igényelnek.
Hyporeflexia
A csökkent izomreflex általában LMN rendellenességet jelez. Az LMN betegség vagy zavara a reflex csökkenését vagy hiányát okozza, mivel az effektorizom nem ingerül át. A betegség további jelei letargia vagy csökkent izomtónus, gyengeség, rángatózás és izomsorvadás.
Az LMN betegség okai a következők:
- Szerzett perifériás neuropátiák.
- Cukorbetegség, hypothyreosis, urémia, vitamin- és elektrolithiány, valamint toxinok, például ólom vagy arzén okozta élettani rendellenességek.
- Az olyan gyógyszerekről, mint az izoniazid, vinkristin és difenilhidantoin, ismert, hogy hyporeflexiát okoznak.
- Számos örökletes és immunrendszeri ok létezik: sorvadás, gerinc izomsorvadás, örökletes örökletes motoros neuropátiák és szindróma Guillain-Barre.
- A sípcsont-ideg LMN-összetevőinek szerkezeti károsodása az idegnyílások szűkületével vagy a csigolyaközi porckorong sérülésével fordulhat elő az L5-S1 szinten, ami összenyomja az S1 ideggyökeret.
Hiperreflexia
A megnövekedett izomreflex az UMN patológiája által okozott betegségeket jelzi. A motoros neuron bármely összetevőjének (corticospinalis traktusok, agytörzs, belső kapszula és kéreg) károsodása agy) a reflexív gátlása miatt a mély inak túlműködő reflexéhez vezet gerinc.
Amint azt korábban leírtuk, a felső motoros neuronok fontos szerepet játszanak a reflexválaszok elnyomásában. A hiperreflexia mellett az UMN elváltozások görcsösségben vagy fokozott izomtónusban, gyengeségben és különböző kóros reflexekben nyilvánulnak meg.
Az UMN károsodásának okai a következők lehetnek:
- anoxikus agykárosodás (encephalopathia);
- az agy vagy a gerincvelő trauma;
- cerebrovascularis (cerebrovascularis patológia) rendellenességek;
- neurodegeneratív rendellenességek (amiotrófiás laterális szklerózis, primer laterális szklerózis, szklerózis multiplex);
- gerincvelői kompresszió;
- rosszindulatú daganatok.
Az idegív reflexválaszát az Achilles -reflex teszt idején bizonyos esetekben különböző szindrómák és rendellenességek azonosítására használják.
Pajzsmirigy diszfunkció
A pajzsmirigy működésének tanulmányozására kifejlesztett számos módszer közül kettőt tekintünk a perifériás szempontok vizsgálatára: Achilles csont-ín reflexió (a gasztrocnemius izom összehúzódásának és ellazulásának időzítése) és a szív- és érrendszer reakciója a pajzsmirigyhormonokra mirigyek.
A pajzsmirigy alulműködésben (csökkent funkció) szenvedők lassan ellazulnak. A víz, a nátrium és a kalcium lassabban ürül ki a hypothyreosisban. A szívizom lassú ellazulása is fellép, ami hozzájárul a szívelégtelenséghez, mert a szív ebben az esetben nem kaphat annyi vért, mint egy nyugodt szív általában. A hypothyreosisban lévő erek nem tudnak megfelelően ellazulni, ami hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához.
Adi szindróma
Neurológiai rendellenesség, amely a szem pupilláját és az autonóm idegrendszert érinti. Ez befolyásolja mind a pupilla, mind a mély inak reflexeit. Az egyik szem normálisnál nagyobb pupillája erős fényben lassan elvékonyodik. Ez a mély ínreflexek hiányával együtt fordul elő, általában az Achilles -ínben. A betegség fokozatosan kezdődik az egyik szemben, és gyakran előrehalad a másik szembe.
Ez kezdetben a mély ínreflexek elvesztését okozhatja csak a test egyik oldalán, de később továbbhalad a másik oldalra. A szem és a reflex tünetei nem feltétlenül jelennek meg egyszerre. Az Adi -szindrómában szenvedők túlzottan izzadhatnak, néha csak a test egyik oldalán.
E három tünet - a pupilla kóros mérete, a mély ínreflexek elvesztése és a túlzott izzadás - kombinációját általában az Adi -szindróma egyik változatának nevezik. Egyes betegeknél szív- és érrendszeri rendellenességek alakulhatnak ki. Az állapot önmagában vagy más idegrendszeri betegségekkel, például Sjogren -szindrómával vagy migrénnel kombinálva jelenik meg.
Cukorbetegség
Hosszú távú diabetes mellitus esetén diabeteses polyneuropathia alakul ki. Ez egy gyengítő állapot, amely a cukorbetegek közel 50% -át érinti. A diabéteszes neuropátia fő típusai a szenzomotoros és az autonóm.
Amikor az érzőidegek megsérülnek, először a leghosszabb axonokkal rendelkező idegek érintettek. A szenzomotoros neuropátia értékelése feltárja az Achilles -ín és a térdkalács reflexeinek elvesztését, a járási ataxiát (károsodott izomkoherencia) és egyensúlyi problémákat.
Az Achilles -ínreflex egy egyszerű technika a reflexívválasz észlelésére, amely része az alsó végtagok bármely neurológiai vizsgálatának. Klinikán és kórházi körülmények között is elvégezhető. A technikában és az orvosi szakmai tapasztalatban mutatkozó különbségek azonban eltérő eredményekhez vezethetnek.
Achilles reflex videó
Achilles -reflex: