Tartalom
- A hetedik nyakcsigolya elhelyezkedése
- Szerkezeti jellemzők, anatómia
- Szomszédos szerkezetek
- Funkcionális érték
- Lehetséges patológiák
- Fejlődési anomáliák
- Degeneratív-dystrophiás patológia
- Autoimmun folyamatok
- Korábbi sérülések
- Módszerek a 7. csigolya diagnosztizálására
- Mi a teendő, ha a csigolya domború?
- Modern módszerek a 7. csigolya patológiáinak kezelésére
- Gyógyszer
- Chondroprotektorok
- Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek
- Nem gyógyszeres módszerek
- Műtéti beavatkozás
- Videó a hetedik nyakcsigolyáról
Nyaki emberi gerinc hét csigolyát tartalmaz, amelyek a koponya és a mellkas felső része között helyezkednek el. A mozgásszervi rendszer ezen részének megkülönböztető jellemzője, hogy minimális mennyiségű vázizom van jelen a gerincoszlop körül.
A nyaki gerinc minden csigolyájának kicsi és alacsony teste van, amelyek a legkevésbé vannak kitéve a fizikai megterhelésnek. A nyak 7. csigolyája a leginkább érzékeny a sérülésekre és a degeneratív elváltozásokra az élettani fejlődés rendellenességeinek következtében.
A hetedik nyakcsigolya elhelyezkedése
A hetedik csigolya az utolsó láncszem a nyaki gerincben. A mozgásszervi rendszer ezen része a szegycsont felső részének határán helyezkedik el. A legnagyobb terhelést a 7. csigolya csontszövete hozza létre fizikai gyakorlatok, éles fordulatok és fejdőlések során, a súlyemeléssel járó kemény munka során.
A hetedik csigolya elhelyezkedése könnyen megtalálható az alsó nyaki szegmens tapintásával. A gerincoszlopnak ez a szerkezeti eleme a csigolyák többi része fölé emelkedik, enyhe púp hatását keltve.
Szerkezeti jellemzők, anatómia
A nyaki gerinc más csigolyáival ellentétben a 7. csigolyának számos megkülönböztető jellemzője van. A gerincoszlop ezen szakaszának hosszabb a tüskés folyamata. Ennek köszönhetően nagyon könnyű tapogatni még a tarkó önvizsgálatának folyamatában is. E tekintetben a 7. csigolyát is kiállónak nevezik. A gerinc ezen részének szerkezetének anatómiai írása során a hetedik csigolyát latinul „vertebra prominens” -nek nevezték el.
Szomszédos szerkezetek
A hetedik csigolya, mint a gerincoszlop többi szerkezeti eleme, keresztirányú folyamatokkal rendelkezik, amelyeken belül fiziológiai nyílások vannak. Az artériás és vénás típusú legnagyobb erek áthaladnak a csontszövet ezen üregein.
Közvetlenül részt vesznek abban, hogy az agyszövetet a központi idegrendszer minden részének stabil működéséhez szükséges oxigén- és tápanyagmennyiséggel látják el. A nagy erek egészsége szorosan összefügg a 7. csigolya és a nyaki gerinc egyéb láncszemének funkcionális állapotával.
Funkcionális érték
A hetedik nyakcsigolya a mellkas felső szegmensének közvetlen közelében található.
A gerincoszlopnak ez a szerkezeti eleme a következő funkcionális jelentőséggel bír az emberi test számára:
- részt vesz a nyaki gerinc fiziológiai fejlődésében;
- a koponya felé elhelyezkedő többi 6 csigolya támasztóként szolgál;
- elnyeli a zuhanás során fellépő fizikai erőfeszítés vagy sérülés okozta nyomás nagy részét, nehéz terheket hordoz, és terjedelmes tárgyakat dob a vállöv vonalára és a tarkó hátára;
- a gerinchez kapcsolódó vázizmok különféle mozgásait biztosítja;
- részt vesz a fejfordulatok végrehajtásában, minden irányban hajlik;
- megvédi a nyak artériás és vénás ereit a traumás sérülésektől az ütés, az elesés vagy a test ezen részének bármely más negatív hatása idején.
A hetedik csigolya nagy funkcionális jelentőséggel bír az erősítő edzéseket végző sportolók számára. A mozgásszervi rendszer ezen elemének teljesen egészségesnek kell lennie a freestyle -ban részt vevő emberekben, ill Görög-római birkózás, judo, ökölvívás, súlyemelés, vegyes harcművészet, búvárkodás ugródeszka.
Lehetséges patológiák
A hetedik nyakcsigolya gyakorlatilag a vállöv vonalán helyezkedik el. A mozgásszervi rendszer ezen része a legsebezhetőbb a sérülésekkel, a degeneratív betegségekkel és a fiziológiai fejlődés rendellenességeivel szemben. A 7. nyaki csigolya kóros állapotának korai diagnózisa lehetővé teszi a további megelőzést súlyosabb szövődmények megjelenése, amelyek az önálló mozgás képességének elvesztéséhez vezethetnek beteg.
Fejlődési anomáliák
A nyaki gerinc hetedik csigolyájának fejlődésében a leggyakoribb rendellenesség a nagy bordák kialakulása. E tekintetben a mozgásszervi rendszer ezen eleme külső hasonlóságot szerez a mellkas csigolyáival.
Jelentősen megnő a 7. csigolya íveinek hasadásának kockázata a neuropóra elülső szegmensének egyidejű nem-egyesülésével. A fiziológiai fejlődés ezen anomáliájának eredménye a myelomeningocele nevű patológia megjelenése. Ez a betegség a gerinc sérvének egyik formája, amely a 7. csigolya teljes gerinccsatornájának kiterjedt hibája.
A hetedik csigolya szerkezetében többszörös cisztás megnagyobbodás képződik, ami a gerincvelő károsodását okozza. Ez a patológia még a gyermek méhen belüli fejlődésének szakaszában is megnyilvánul. A nyaki gerinc 7. csigolyájának anomáliája myelomeningocele formájában 1000 újszülöttnél 1-2 gyermeknél fordul elő.
Az orvosi statisztikák szerint az esetek 60-85% -ában a hetedik csigolya ezen hibája a hydrocephalus, a Chiari malformáció 2-es típusú tüneteinek egyidejű jelenlétével jár együtt. Nem kizárt a központi idegrendszer és a perifériás idegek egyidejű károsodásának előfordulása, amely komplikációként jelentkezik a gerincvelő sérült membránjai miatt.
Degeneratív-dystrophiás patológia
A hetedik nyakcsigolya közvetlenül a borda kezdete felett található.
A gerincoszlop ezen része hajlamos a következő típusú degeneratív-dystrophiás patológiák előfordulására:
- krónikus osteochondrosis, amely a mozgásszervi rendszer ezen részének leggyakoribb betegsége (ezt a betegséget időszakos exacerbációk jellemzik);
- lordosis, amikor a csigolya szerkezeti alakja kissé előre ívelt;
- mikrospondylium, amelyet a 7. csigolya lapítása vagy veleszületett fejletlensége jellemez;
- a 7. és 6. csigolya részleges vagy teljes összeolvadása, ami a nyak mobilitásának korlátozásához vezet;
- degeneratív-dystrophikus változások a csigolya szerkezetében pillangó típusban;
- az oldalsó folyamatok fejletlensége;
- a hetedik csigolya sokkal kisebb méretű kialakulását, valamint annak degenerációját a külső és belső tényezők negatív hatásának hátterében.
A degeneratív-dystrophiás típusú patológiák fő veszélye az, hogy korai diagnózis hiányában a 7. sz. a nyaki gerinc csigolyája visszafordíthatatlan változásokat szerez, amelyek befolyásolják az egész teljesítményét szervezet.
Az agyi keringés megsértése, a nyak funkcionális mobilitása korlátozott, a gerincvelő membránjai sérültek. Az utolsó degeneratív szövődmény tele van a beteg vázizmainak teljes vagy részleges bénulásával.
Autoimmun folyamatok
A 7. csigolya autoimmun károsodása a nyaki gerinc ezen részének kóros állapota, amely a leukociták kóros aktivitásának hátterében fordul elő.
A beteg ember immunrendszerének saját sejtjei az izom -csontrendszer ezen területének szöveteit idegen tárgyakként azonosítják. Az emberi szervezetben aktív autoimmun antitestek és agresszív gyilkos sejtek termelési folyamata indul meg, amelyek megtámadják a hetedik csigolya szöveti szerkezetét.
Ennek a kóros folyamatnak az eredménye a nyaki gerinc külön szakaszának károsodása és fokozatos megsemmisülése a krónikus gyulladás hátterében. Ebben az esetben a gyilkos sejtek autoimmun aktivitásának súlyosbodása szisztémás jellegű. A 7. nyakcsigolya további pusztulásának megállítása érdekében diagnosztikai vizsgálatokat végeznek a szervezet immunválaszáért felelős vérsejtek funkcionális állapotáról.
A kóros aktivitás megnyilvánulásának okainak meghatározása után intézkedéseket hoznak a kóros tényezők kiküszöbölésére. Leggyakrabban a hetedik csigolya autoimmun gyulladásában szenvedő betegek kénytelenek az immunszuppresszánsok kategóriájába tartozó gyógyszereket szedni.
Korábbi sérülések
A hetedik nyakcsigolya az izom -csontrendszer nagyon sérülékeny részén helyezkedik el.
A gerincoszlop ezen része károsodhat a következő sérülések következtében:
- nagy magasságból esés oldalra vagy fejjel lefelé;
- a koponya nyakszirtjének felszínének ütközése a víz alatti tárgyakkal a vízbe ugráskor (ebben a hetedik csigolya esetében nem bírja a kompressziós összenyomódás éles nyomását és erejét, ami keveredéséhez vagy töréséhez vezet);
- ütés a tarkón, véletlenül vagy előzetes szándékkal;
- a nyaki gerinc összenyomódása (például sportversenyeken vívott birkózás, hatalmi konfrontáció harc közben);
- diszlokáció a nyak éles elfordulása következtében, előzetes bemelegítés nélkül.
A sérülés következményei attól függenek, hogy a nyaki gerinc 7. csigolyájának szöveti szerkezete mennyire sérült. Nagyon fontos, hogy a gerincvelő bélése ne legyen zavart, az agyat ellátó nagy erek falai ne csípődjenek be.
Módszerek a 7. csigolya diagnosztizálására
A nyaki gerinc hetedik csigolyájának kóros állapotának diagnosztizálását hardveres vizsgálati módszerekkel végezzük. Az alábbi táblázat leírja a mozgásszervi rendszer ezen részének betegségeinek és traumás sérüléseinek meghatározásának fő módszereit.
Felmérési módszerek | A diagnosztikai folyamat jellemzői |
Neurológiai | Ez a módszer a hetedik csigolya kóros állapotának meghatározására a legegyszerűbb és a cél a cél a hetedik kerületén elhelyezkedő szövetek érzékenységi szintjének meghatározása csigolya. Egy éles tű segítségével az orvos végigvezeti a hegyes peremet a tarkó hátsó részén. A beteg elmondja az orvosnak érzéseit. |
Sűrűségmérés | Ez a diagnosztikai módszer a 7. csigolya csontszövetének egyfajta röntgenvizsgálata, amely megjeleníti sűrűségének szintjét. |
Doppler ultrahang | A Doppler ultrahang segítségével a kezelőorvos átfogó információt kap a vénás és artériás erek állapotáról a 7. csigolya területén. |
Röntgen tomográfia | Egy modern diagnosztikai módszer, amely egy adott csigolya röntgenfelvételének elemzésén alapul, a gerincvelő térfogati szerkezeteinek egyidejű vizsgálatával. |
Mielotomográfia | Ennek a vizsgálati módszernek a használata magában foglalja a kontrasztanyagok bevezetését a subarachnoidális tér üregébe. Ezeket az összetevőket használják a gerincvelő szerkezetének megjelenítésére a hetedik csigolya területén. |
Echospondylography | Ez a diagnosztikai módszer az ultrahang használatán alapul. Az echospondylográfia lehetővé teszi a nyaki gerinc és közvetlenül a 7. csigolya prenatális fejlődési rendellenességeinek meghatározását. |
Diszkográfia | A diszkográfiát a 7. csigolya csigolyaközi porckorong szerkezetének degeneratív változásainak meghatározására végzik. Ezt a diagnosztikai módszert kontrasztanyag alkalmazásával hajtják végre. |
A hetedik csigolya szerkezetének károsodásával járó szövődménymentes betegségek jelenlétében szabványos röntgen-, MRI- vagy CT-diagnózist írnak elő. Ezen vizsgálati technikák segítségével lehetőség van a betegség kialakulásának dinamikájának hatékony szabályozására, a terápiás folyamat beállítására is.
Mi a teendő, ha a csigolya domború?
A 7. csigolya túlzott domborodását népiesen "özvegy púpnak" nevezik. Valójában ez a zsírszövet felhalmozódása, amely a nyaki gerinc ezen részének vetületében lokalizálódik. A hetedik csigolya kiemelkedése nemcsak esztétikai hibát okoz.
A zsírszövet patológiás túlnövekedése a nyaki artéria összenyomódásához vezet, amely táplálja az agyszövetet. Ennek a problémának az eredménye szédülés, fejfájás támadások, időszakos eszméletvesztés, instabil koponyaűri nyomás.
A 7. csigolya túlzott kidudorodásától való megszabadulás módja az okoktól függ, amelyek zsírral való túlnövekedését váltották ki.
A legtöbb esetben az alábbi terápiás módszereket alkalmazzák:
- a "zsír elleni" étrend betartása, amikor egy személy teljesen megtagadja az állati és növényi eredetű zsírok fogyasztását;
- a nyaki gerinc napi masszázsa, közvetlen hatással a zsíros lerakódások felületére;
- fizioterápia ultrahanggal és gyenge elektromos áram impulzusokkal;
- reggeli gyakorlatok elvégzése, amely magában foglalja a nyaki gerinc aktív bemelegítését;
- ösztrogén alapú gyógyszerek szedése, ha az "özvegyi púp" kialakulását a menopauza utáni természetes ösztrogénszint csökkenése okozza.
Radikális módja annak, hogy megszabaduljunk a 7. csigolya kidudorodó hatásától, ha sebészeti beavatkozást végzünk a felesleges zsírszövet eltávolítására. Ebben az esetben a zsírleszívási módszert alkalmazzák.
Modern módszerek a 7. csigolya patológiáinak kezelésére
A hetedik csigolya betegségeinek kezelésére gyógyszereket, fizioterápiát és műtétet alkalmaznak. Minden beteg esetében egyéni terápiás sémát dolgoznak ki, amelyet a diagnosztikai vizsgálat eredményei alapján dolgoznak ki.
Gyógyszer
A gyógyszeres kezelés célja a csont gyulladásos folyamatának csökkentése és a 7. csigolya kötőszövete, a nyaki gerinc normál mobilitásának helyreállítása gerinc.
Chondroprotektorok
A kondroprotektorok a gyógyszerek külön kategóriája, amelyek kapszula, tabletta, kenőcs, injekciós oldat vagy laza por formájában kaphatók. Az ebbe a kategóriába tartozó gyógyszerek többsége kondroitin -szulfát hatóanyagot tartalmaz.
Ez az összetevő megakadályozza a degeneratív és atrófiás folyamatok további előrehaladását, eszközként szolgál az intervertebrális lemezszövet pusztulásának megakadályozására. A kondroprotektorokat aktívan használják az ízületek kezelésére, de támogatják a gerinc egészségét is.
A 7. csigolya patológiájában szenvedő betegek a következő gyógyszereket írhatják fel ebben a kategóriában:
- Artrakam;
- Don;
- Artradol;
- Rumalon;
- Arthra;
- Structum;
- Hondroguard.
Maximális terápiás hatékonyság a kondroprotektorok csoportjából származó gyógyszerekkel történő kezeléssel akkor érhető el, ha a bevitelt gyulladáscsökkentő egyidejű kezeléssel írják elő gyógyszerek.
Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek
A nem szteroid gyulladáscsökkentők olyan gyógyszerek, amelyek elnyomják az akut és krónikus gyulladást a 7. csigolya szöveteiben, és megszüntetik a fájdalmat is. Az ebbe a kategóriába tartozó gyógyszerek előállítása kenőcsök, kapszulák, tabletták, injekciós oldatok és végbélkúpok formájában történik.
A nem szteroid gyulladáscsökkentők hatásmechanizmusa a folyamat gátlása a prosztaglandin hormonok szintézise, amelynek növekedése gyulladás és fájdalom kialakulásához vezet szenzációk.
A hetedik csigolya patológiájában szenvedő betegek a csoport következő gyógyszereit írhatják fel:
- Ketoprofen;
- Piroxicam;
- Diklofenak;
- Nimeszulid;
- Ibuprofen;
- Napraxen.
A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel való sikeres kezeléshez meg kell szüntetni a fő okot, amely a nyaki gerinc 7. csigolyájának kóros állapotát okozza.
Ellenkező esetben az ebbe a csoportba tartozó gyógyszerek szedése csak ideiglenes megkönnyebbüléshez vezet.
Nem gyógyszeres módszerek
A nyaki gerinc 7. csigolyájának betegségeinek gyógyszeres kezelés nélküli módszerei közé tartoznak a következő típusú fizioterápiás eljárások:
- terápiás iszapon alapuló alkalmazások készítése;
- reflexológia gyenge elektromos áramimpulzusok alkalmazásával;
- a tűk hatása a biológiailag aktív pontokra;
- sólerakódások eltávolítása a 7. csigolya területén terápiás masszázs segítségével;
- ásványi fürdők bevétele;
- a gallérzóna felmelegedése elektroforézissel.
A 7. csigolya kóros állapotának gyógyszeres kezelés nélküli módszerét fizioterápia, sebész vagy rehabilitológus határozza meg, a diagnosztizált betegség típusától függően. A nyaki gerinc ezen részének elmozdulása vagy elmozdulása manuális terápiás technikák segítségével kiküszöbölhető. Ebben az esetben a csontkovács beállítja a hetedik csigolyát, visszaállítva anatómiailag helyes helyzetét.
Műtéti beavatkozás
A sebészeti beavatkozás radikális módszer a nyaki gerinc 7. csigolyájának patológiáinak kezelésére. Hasonló terápiás módszert alkalmaznak a porckorongsérvű betegeknél, amelyek a mozgásszervi rendszer ezen részén lokalizálódnak.
Ennek a műveletnek az algoritmusa a következő:
- A beteg általános érzéstelenítést kap.
- A sebész apró szövetmetszést végez a 7. csigolyán.
- A sérvet operációs mikroszkóp segítségével észlelik.
- A herniális képződmény eltávolítását végzik.
- A sebfelületet varrják.
A patológia súlyosságától függően a sérv eltávolítása után a betegnek szüksége lehet a sérült 7. csigolya cseréjére.
A hetedik csigolya a nyaki gerinc alján található. Ez a gerincoszlop szerkezeti eleme, amely a legnagyobb méretű, és a nyak többi 6 csigolyájának támasza. Az emberi mozgásszervi rendszer ezen területe a legsebezhetőbb a traumás sérülésekkel szemben, hajlamos a degeneratív és gyulladásos folyamatok kialakulására.
A 7. csigolya egészséges állapota lehetővé teszi egy személy számára, hogy gyors fejfordulatokat tegyen különböző irányokba, hajtson végre és módosítsa a test helyzetét. A csont és a kötőszövet gyulladása a 7. csigolya területén fájdalom, mozgásmerevség, szédülés és migrén kialakulásához vezet.
Videó a hetedik nyakcsigolyáról
Hetedik nyakcsigolya: