Az alsó végtagok perforáló vénái. Mi ez, anatómia

Az alsó végtag vénájának anatómiája 3 rendszerre oszlik: mélyvénás rendszer, felületes és perforáló vénák.

A perforáló vénák keringési rendszerének jellemzői

Az állandó véráramlást minden szerkezetben az izmos vénás szivattyúk rendszere és a kétpólusú szelepek biztosítják.

A mély vénák a lábak közepe közelében helyezkednek el, és izmok és fascia veszik körül. Jól alátámasztottak és ellenállnak a tágulásoknak és a szelepek meghibásodásának. Ezért a legtöbb betegnél a mélyvénák normálisak, ami jó, mert a mélyvénás rendszer felelős azért, hogy a vér 90% -a visszatérjen az alsó végtagokba.

A két fő felületes véna, nagy és kicsi, vért gyűjt a szuprafasciális szövetekből, majd belép a mélyvonalakba. A vénák a bőr alatt helyezkednek el, és nem támasztják alá az izmok vagy a fasciák, ezért hajlamosak a tágulásra és a szelepek elégtelenségére. A legtöbb esetben vénás elégtelenség fordul elő a felszíni rendszerben.

Van egy harmadik struktúra is, amely kommunikációs csatornákat képez a felszínes és mélyvénás rendszerek között. Ezek perforáló (kommunikáló vagy kommunikációs) vénák, amelyek 2 rendszert kötnek össze, mint a lépcsőfokok.

Az alsó végtagok perforáló ereit azért nevezik, mert az izmok mély fasciáját perforálják. Egy személy minden alsó végtagján sok kis lyukasztó edény található, különböző helyekkel, kapcsolatokkal és méretekkel. Több mint 150 -en vannak, és topográfiájuk alapján vannak csoportosítva.

Az alsó végtagok területén egy személy perforáló vénákkal rendelkezik:

• láb;
• lábszár;
• térd;
• csípő;
• fenékizmok.

Történelmileg a perforátorokat anatómiai elhelyezkedésük szerint osztályozták és alapítóikról nevezték el, mint például Hunter, Dodd, Boyd és Cockett. Későbbi vizsgálatok megállapították, hogy ezek a vénák anatómiailag összetettebbek, mint az eredeti leírások, és ezért közvetlen és közvetett kategóriába sorolták őket.

A perforált vénák olyan szelepeket tartalmaznak, amelyek rendszerint a felszíni vénákból a mélyvénákba irányítják a vért. Ha ezek a szelepek meghibásodnak, a nagynyomású mélyvénás vér visszatér a felszíni vénákba, súlyos felületi vénás magas vérnyomást okozva.

Funkciók és tulajdonságok

A 150 lyukasztó közül nem mindegyik klinikailag fontos, de néhányuk súlyos szövődményeket okozhat az emberekben. Klinikai jelentősége 5-10 érben figyelhető meg, elsősorban az alsó lábszáron. Szerepük elsődleges a megfelelő véráramlás fenntartásában a szelepeken keresztül, amelyek megakadályozzák a vér visszaáramlását (reflux) a mélyvénákból a felszíni vénákba.

A kommunikációs erek a láb teljes hosszában helyezkednek el, és több van a borjúban, mint a combban. Úgy gondolják, hogy alapvető szerepet játszanak a visszerek kialakulásában.

Anatómia és szerkezet

Az alsó végtagok egyenes lyukas vénái a felszíni és mély szerkezeteket összekötő klasszikus erek, míg az indirektek elhelyezkedésükben és kapcsolódásukban változatosabbak.

A perforátorok kicsi méretűek, ritkán haladják meg a 14-15 cm hosszúságot, és úgy néznek ki, mint egyfajta hídlépcső az edények között.

A vénák vékonyfalú táguló csövek, amelyek főként élő sejtekből és azok termékeiből állnak (beleértve a kollagént és a rugalmas szálakat). A falak 3 különböző szövetrétegből állnak, amelyeket tunikáknak neveznek.

A külső réteg vagy adventitia egy rugalmas membránba kerül. Alatta a középső (középső) réteg és a belső membrán található. A belső bélés vagy az intima az utolsó réteg.

Az Adventitia egy kollagén szerkezetekből és kis számú hosszirányban elhelyezkedő izomsejtből szőtt csontváz.

A kollagén szálak nem vesznek részt a vénák belső térének tónusának fenntartásában, és nem befolyásolják a motoros funkciót. A kollagén feladata a vénák konfigurációjának fenntartása és kedvezőtlen körülmények közötti megőrzése.

A simaizomsejtek felelősek az érrendszeri turgorért, a normális alak helyreállításának képességéért a deformáció után. A medinát vagy a közbenső vénahéjat simaizomzat képviseli. Spirális módon helyezkedik el a véna teljes hosszában. Az izomsejtek kollagénszálakkal vannak összekapcsolva.

A legtöbb perforáló véna egyirányú szelepekkel rendelkezik, amelyek szabályozzák a véráramlás irányát. Ezeknek a szelepeknek köszönhetően a vér mélyebb csatornákba és rendszerekbe áramlik. A véráramlás természetes mozgása centripetális, a szív felé irányul.

A szelepek két szórólapból vannak kialakítva, amelyek kötőszövetből állnak, amelyet rugalmas membrán támogat. Zárt állapotban redőket képeznek, mivel hossza meghaladja a véna átmérőjét. Normális esetben a vénás szakasz 0,1-4 mm. Kóros körülmények között az átmérő 7-8 mm-re nő.

Amikor a kommunikatív vénák szelepei diszfunkcionálisak (inkompetensek), elégtelen véráramlást okozhatnak. Az ebből eredő reflux a meglévő visszerek gyors romlását okozza, és vénás fekélyek kialakulását idézi elő.

A lábfejben található perforátorok nem rendelkeznek szelepekkel.

Lehetséges betegségek és patológiák

A rendszer diszfunkciója a vénafal degenerációja, a trombózis utáni szelep károsodása, a krónikus vénás elzáródás vagy az izomszivattyú működési zavara miatt következhet be.

Az alsó végtagok vénái a szelepek működési zavara esetén túlzottan feltöltődhetnek vérrel. A szelepek szerkezetének megváltozása a térfogatú vér injekciójához vezet a perforáló vénákba és azok megnyúlásához. A tágult területek kialakulása szelepszabályozás hiányában a normál véráramlás megzavarásához vezet.

Fordított reflux képződik, amelyet a mély és felszínes vénák szerkezetének zavarainak láncolata kísér. Mindez vénás torlódáshoz, megnövekedett vénás nyomáshoz, szelephibához, trombózishoz, esetleges embolizációhoz és szövetkárosodáshoz vezet.

Az első tünetek megjelenése a lábak nehézsége, égő érzés vagy fokozott fáradtság formájában a betegség jele. A flebológus részt vesz az alsó végtagok edényeinek kezelésében. Az enyhe stádiumú terápiát gyógyszeres kezeléssel vagy kompressziós fehérnemű használatával végzik. A bonyolult esetek sebészeti beavatkozást igényelnek.

Az alsó végtagok perforáló vénáinak elégtelensége

Általában a betegség a saphenous vénák varikózus vénáinak vagy a tromboflebitikus szindróma megjelenésével együtt alakul ki.

A késői orvosi segítség kérése fogyatékossághoz, a beteg általános állapotának romlásához és az egyidejű patológiák kialakulásához vezet.

Tünetek és jelek

A betegség első jelei a perforátor véna elégtelenségének helyétől és mértékétől függően eltérőek.

A klinikai kép hasonló a varikózishoz:

• A vénák tágulása. Nagy, kékes, duzzadt vénák alakulnak ki az alsó lábszár és a láb körül. Fájdalommentesek, kivéve, ha komplikációk lépnek fel.
• Lábfekély. A felszíni vénákban a perforátorok alkalmatlansága miatt megnövekedett nyomás a bőr és a szövet károsodásához, a bokák körüli fekélyek további kialakulásához vezet.
• Ödéma. A vér felszíni vénákba történő visszaáramlása vér felhalmozódásához vezethet a lábakban. A folyadék kiszorul a véráramból a környező szövetekbe, ami ödémát okoz. Az ilyen ödémát "pontosnak" nevezik, mert amikor nyomást gyakorolnak a daganatra, nyomok maradnak.
• A bőr elszíneződése. Általában a bokák környékén fordul elő, és vénás elégtelenség miatt következik be.
• Lábfájdalom. Gyaloglás vagy futás okozta, néha fájdalmas lábgörcsök is előfordulhatnak minden ok nélkül. Mindkét típusú fájdalom az alsó végtagok rossz keringése miatt alakul ki.

Az utolsó szakasz a nekrotikus fekélyes defektus kialakulása. Ebben a szakaszban kifejezett viszketés, égő érzés, intenzív fájdalom, nehézség és duzzanat kíséri a beteget.

Okoz

Az alsó végtagok perforáló erei néha meggyengülnek azon a ponton, ahol csatlakoznak a felszíni vénákhoz, az úgynevezett belépési pontok. Ennek eredményeként a perforáló erek kitágulnak, ami végül refluxhoz vezet. A betegség kialakulása genetikai jellemzőkkel és életmódbeli zavarokkal jár.

Kezelési módszerek

A műszeres diagnosztika magában foglalja az elváltozás helyének meghatározását duplex szkenneléssel, színes kariotipizálással. Változások hiányában vagy jelentéktelen mértékében rugalmas tömörítést írnak elő.

Súlyos esetekben műtétre van szükség. A műtét során a trofikus fekélyt a kommunikatív véna elkötése után lezárják. Az endoszkópos öltözködési módszer csökkentheti a szövődmények számát és lerövidítheti a gyógyulási időszakot.

Perforátorok tágulása

A betegség kialakulása a szelep meghibásodásával jár, ami a véráramlás rendezetlenségéhez vezet. A tágulás a varikózis egyik típusa.

Tünetek és jelek

A rendellenességet nehézségi érzés, túlzott fáradtság, égő érzés, duzzanat jeleníti meg az alsó végtagokban. A sérülés lassan fejlődik, idővel esti duzzanat jelenik meg.

Okoz

Ennek fő oka a véráramlás refluxjának kialakulása. A reflux a vér rendellenes mozgása a szelepek helytelen vagy hibás működése miatt.

A sejtszerkezeten megsértés lép fel a simaizomsejtek és a kollagénrostok közötti kommunikáció szintjén. A növekvő vérmennyiség provokálja a perforáló erek túlnyúlását és kórosan megnagyobbodott területek kialakulását.

Kezelési módszerek

A terápia műtéti és konzervatív módon is elvégezhető.

Enyhébb szakaszokban kevésbé invazív kezeléseket alkalmaznak:

Kompressziós terápia	Célja az érrendszeri tónus növelése, a kapilláris permeabilitás csökkentése és a nyirokelvezetés javítása.
Gyógyszeres kezelés	Ez a tágult vénák átmérőjének csökkenéséhez és a ballasztvér mennyiségének csökkenéséhez vezet a végtagokban.
Szkleroterápia	A kezelést egy speciális készülékkel végezzük, amely ragasztja a vénákat.

A betegség átlagos súlyossága esetén a kezelést sebészeti úton végzik. A phlebectomia magában foglalja a reflux forrás és a kitágult mellékfolyók eltávolítását. A vénák rádiófrekvenciás koagulációja metszés nélkül történik, és hatékony, minimálisan invazív módszer.

Vénás elégtelenség

A betegség a varikózis teljes előfutára.

Tünetek és jelek

A vénás elégtelenség tünetei a következők:

• tompa fájdalom, nehézség vagy görcsök a lábakban;
• viszketés és bizsergés;
• fájdalom, amely állás közben rosszabbodik;
• ödéma;
• fájdalom, amely elmúlik, amikor a lábakat felemelik;
• a lábak és bokák bőrének megvastagodása és megkeményedése (lipodermatosclerosis);
• lassan gyógyuló sebek, fekélyek a lábakon vagy a bokákon.

Okoz

Az elsődleges szelep meghibásodása vagy a saphena vénák állandó túlnyomása miatt alakul ki. Ez a perforáló ereken keresztül történő véráramlás növekedéséhez és irányának megváltozásához vezet.

A véráramlás az ellenkező irányba irányul, a mélyvénákból a felszínesek felé halad. Ördögi kör alakul ki: az alsó láb vénás szivattyúja túlterhelt, és elveszíti funkcionalitásának többi részét, ami még nagyobb nyomásnövekedéshez vezet a felszíni vénákban.

Kezelési módszerek

Egy műveletet hajtanak végre, amelynek során a retrográd véráramlás metszéspontját és ligálását végzik. A kezdeti szakaszban a kezelés a perforátorok sérült területeinek alvadásából, vágásából vagy keményedéséből áll. A minimálisan invazív módszerek csökkenthetik a beteg helyreállítási idejét a műtét után.

Flebeurysma

Ha a szelepek nem működnek megfelelően, a vér felhalmozódik az erekben, és növeli a vénás rendszer nyomását, ami a vénák felfúvódását okozza. Az alsó végtagok vénás nyomásának állandó növekedése visszér kialakulásához vezethet. (kitágult, megnyúlt és kanyargós saphenous erek), különösen a hosszú és a rövid saphenous vénákban, és mellékfolyói.

A betegség a felületes, mély vagy perforáló vénák szelepeinek meghibásodása miatt következik be. Az erek állandóan kitágult állapotban vannak, átmérőjük> 3 mm, amikor az ember áll.

Tünetek és jelek

A kezdeti szakaszban nehézségi érzés, görcsös érzések és az alsó végtagok duzzanata jelentkezik. A megnövekedett folyadéktartalom miatt a vérsejtek elkezdenek behatolni a bőr alatti szövetbe, megváltoztatva a bőr színét.

A bőr tömörödésének és hiperpigmentációjának (sötétedésének) területei találhatók. A helyzet romlásával a szövetellátás zavara a vér stagnálásához és a sejtelhaláshoz vezet. Ennek eredményeként trofikus fekélyek képződnek.

Okoz

A trigger mechanizmus abból áll, hogy a szelepek meghibásodása miatt visszatérő vér jön létre. A genetikai hajlam vagy a negatív tényezők kombinációja (ülő életmód) az izomszövet és a rugalmas rostok arányának kiegyensúlyozatlanságához vezet.

A növekvő nyomás elősegíti a lyukak - megnagyobbodások - kialakulását a perforáló vénákban. Ennek eredményeként stabil nyújtás alakul ki, ami a szövetek vérellátásának megsértéséhez vezet.

Kezelési módszerek

Az alsó végtagok perforáló ereit előrehaladott állapotok esetén sebészeti úton kezelik. Általános érzéstelenítésben a sebész - flebológus végzi a megnagyobbodott területek metszését és eltávolítását.

Ha a betegséget korai stádiumban észlelik, megengedett a minimálisan invazív módszerek alkalmazása. A lézeres alvadás abból áll, hogy fényvezetőt vezetnek a vénába, és helyreállítják a normális véráramlást.

Mikrobiális varikózisos ekcéma

A varikózus ekcéma gyakori bőrbetegség, amely az alsó lábakat érinti. Ha nem kezelik, fekélyek képződhetnek a bőrön.

Az ekcéma általában középkorú és idősebb embereknél fordul elő, de fiataloknál is előfordulhat, ha genetikai hajlamuk van a visszérre. Az ilyen típusú ekcéma nagy valószínűséggel akkor fordul elő, ha a személy magas vérnyomásban vagy visszérben szenved, vagy korábban mélyvénás trombózisa, flebitisz vagy cellulitisz volt.

Tünetek és jelek

Az ekcéma általában a bokán kezdődik.

A betegséget a következők jellemzik:

• duzzanat, amely alvás közben csökken;
• viszkető;
• vörösesbarna foltos foltok megjelenése a bőrön, amelyek felforrósodnak és viszketnek;
• a boka körüli vékony és törékeny bőr fényes és pelyhes lesz.

Ha nem kezelik, a visszér ekcéma nyílt, szivárgó fekélyekhez és fertőzéshez vezethet.

Okoz

Visszeres ekcéma akkor alakul ki, ha a lábak vénái nem tudják visszavezetni a vért a szívbe. Idővel, vagy bizonyos tényezők miatt, beleértve a túlsúlyt vagy a terhes állapotot, a szívbe történő vérvisszatérítésért felelős szelepek meggyengülnek, ami miatt a vér összegyűlik a vénákban. A betegség kialakulásához hozzájáruló tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a veseelégtelenség, a szívbetegség és a vérrög a lábában.

Mindkét állapot - a varikózis és a varikózus ekcéma - a vénás elégtelenség széles kategóriájába tartozik. A vénás elégtelenség másik mellékhatása nemcsak a vénák kidudorodása, hanem a vér szivárgása is a bőrbe.

Kezelési módszerek

A betegség kiújul, ha a forrást nem kezelik (pl. Visszerek). A terápia célja a tünetek enyhítése. A helyi szteroidok és antihisztaminok ellensúlyozhatják a gyulladást és a viszketést. Ha az ekcéma síró fekély lett, a beteg gyógyhatású pakolást alkalmazhat a terület gyógyulásának felgyorsítása érdekében. Súlyos esetekben bőrátültetésre lehet szükség egy nagy fekély lezárásához.

Orvosa antibiotikumot írhat fel a cellulitis néven ismert bakteriális fertőzés megelőzésére, amely a bőr mélyebb szöveteit érinti. A varikózus ekcémában szenvedőknél is nagyobb valószínűséggel alakul ki kontakt dermatitis, amelyben a bőr rendkívül érzékeny lesz az érintésre.

Az ekcéma megelőzésének legjobb módja a visszerek kezelése. A vénás elégtelenség kiváltó okának kezelése jelentősen csökkenti a száraz, foltos bőr kockázatát, ami fekélyhez vezethet.

Az alsó végtagok betegségeinek felismerése a kezdeti szakaszban lehetővé teszi a kezelést minimális beavatkozással. A kompressziós ruházat, a gyógyszerek és az egészséges életmód gyorsan helyreállíthatja a perforáló vénák funkcionalitását. Előrehaladott esetekben a regenerációt sebészeti vagy minimálisan invazív beavatkozással érik el.

Videó az alsó végtagok ereiről

Az alsó végtagok vénáinak klinikai anatómiája: